utolsó frissítés: 2024-04-26

Gaura lindheimeri

'Nova'

Évelő díszgyerta

  • Cserépméret:
  • Állapot:
  • Jellemzők
  • Több információ
  • Társítás
Virágzási idő I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
Virágszín fehér
Lombszín: zöld
Fényigény:
Vízigény:
Talaj tápanyagtartalma: normál
Teljes magasság (cm): 60
Lombmagasság (cm): 40
Tőtávolság (cm): 40
Darab / m2: 5-7
Kiültetési javaslat: I-II
Igények:
Talaj kémhatása: mészkerülő; normál Talajtípus: homokos; normál kerti talaj Télállóság: Z7
Felhasználás:
Felhasználási csoportok: edényes beültetésekhez; évelőágyba ültethető
Kertstílusok évelői:
parasztkerti évelők; kavicskertek; prérikert; természetközeli kert (vadasan)
Élőhely:
Jellemzők: Már korán virágzó, fehér virágai nagyobbak az átlagosnál, színük tiszta. Habitusa határozottan felfelé törő, edénybe is ültethető. Enyhe téli védelmet érdemes biztosítani, vagy védettebb helyre ültessük.

Észak-Amerikából származó, Texas és Louisiana állam környékén honos évelő növény. Európa több mediterrán országába, Nagy-Britanniába és Dél-Afrikába is behurcolták.
Neve az ógörög γαῦρος - gauros szóból ered, jelentése fenséges, méltóságteljes, büszke. Fajspecifikus nevét egy német származású de később Amerikában tevékenykedő botanikusról, Ferdinand Jacob Lindheimer-ről kapta, aki a tizenkilencedik században vándorolt ki, majd végzett botanikai munkákat Texas és Mexikó irányába.

Kifejezetten hosszan virágzik, emiatt is egyre kedveltebb dísz. Töve fásodik, lombja kisebb bokrot alkot, melyből kiemelkednek hosszú virágzati szárai, melyeken hozza könnyű, pillangókra emlékeztető kecses virágait. Négy szirmú virágai a fehér és a mély rózsaszín árnyalataiban pompázik, lombfelülete a zöld szín mellett gyakran vörös pöttyökkel tarkított, vagy egészen vörös. Kiválóan lazítják a kompozíciót, természetes hatást kelt az ágyásokban, díszfüvekkel is remekül kombinálható. Érdemes elég teret adni, hogy hosszú virágzati szára ne takarjon vagy akadályozzon más növényeket.
Mélyen gyökerezik, ezért a szárazabb periódusokat is jól átvészeli, mindenképpen napos fekvésbe, de jó vízelvezetésű talajba való . Eredetileg prérinövény, vagy fenyvesek szélén fordul elő. A lazább, jó vízelvezetésű mészben inkább szegény talajokat kedveli, a túl kötött talajokat kerüljük, illetve egyes fajták télállóságára érdemes figyelni.