utolsó frissítés: 2024-04-25

Salvia nemorosa

'Blauhügel'

ligeti zsálya

  • Cserépméret:
  • Állapot:
  • Jellemzők
  • Több információ
  • Társítás
Virágzási idő I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
Virágszín kék
Lombszín: zöld
Fényigény:
Vízigény:
Talaj tápanyagtartalma: normál; alacsony
Teljes magasság (cm): 40
Lombmagasság (cm): 25
Tőtávolság (cm): 35
Darab / m2: 7-9
Kiültetési javaslat: I-II
Igények:
Talaj kémhatása: normál; mészkedvelő Talajtípus: homokos; normál kerti talaj; köves sziklás Télállóság: Z5
Felhasználás:
Felhasználási csoportok: sziklakertbe ültethető; közterületekre ajánlott; edényes beültetésekhez; rózsákkal társítható évelők; évelőágyba ültethető
Kertstílusok évelői:
parasztkerti évelők; prérikert; mediterrán kert; természetközeli kert (vadasan)
Élőhely:
A Salvia nemzetség jól ismert a dísznövények között, számos faja és talán számtalan fajtája használatos a világ minden táján, több közölük évszázadok, talán évezredek óta használt gyógynövény. A közel ezer taxont számláló genus a Lamiacea családra jellemző jegyeket hordozza: ajakos virág, jellemzően aromás lomb, négyélű szár, átellenes levélállás. Tagjai változatosak: lágyszárú évelők vagy egynyáriak, félcserjék, cserjék. A világ minden táján található képviselőjük, de különösen fajgazdag Közép-Amerikában és a mediterrán régiókban.

Felhasználásuk széleskörű: gyógyászati célra elsősorban a S. officinalis szárított leveleit, teáját, illóolaját használják, levele fűszernek is kiváló. Szintén étkezési céllal minden nagyobb üzletben lehet találni az úgynevezett „chia” magot, ez a Salvia hispanica termése. Ugyanakkor hagyományos népi felhasználását számos másik -számunkra ismeretlen- fajnál leírják indián törzseknél, őslakosoknál. Virágát vagy levelét különböző céllal teákba vagy ételek ízesítéséhez használták fel. Érdemes megemlíteni a S. divinorum-ot is, aminek levele pszichoaktív diterpéneket tartalmaz és hallucinációkat okoz.

Dísznövényként számos fajt használunk: nálunk egynyáriként használt a S. farinacea, de kedvelt évelők a S. nemorosa, S.officinalis, S. pratensis, S. verticillata, S. greggii, S. microphylla fajtái és a különböző hibridek. Az itteni klímán is honos fajok jól beilleszthetőek a hazai kertekbe, változatos színük és magasságuk sok alternatívát kínál a nagy kertektől a dézsás balkonnövényekig. Az alapfajok mellett már számtalan hibridet is nemesítenek, a trópusokról származó -így fagyérzékeny- változatai is népszerűek. A beporzó rovarok körében is népszerűek, nem csak illat, de beporzóbarát kertekbe is jó választás. Télen rendszerint tőlevélrózsával telelnek át a talajfelszín közelében.

S. nemorosa: Európán át Közép-Ázsiáig honos: félszáraz gyepek, parlagok, útszélek növénye. Elsődlegesen a napos helyeket kedveli, de félig napos üde helyeken is kiválóan megél. Jó ágyásnövény is, a kompakt 20-25cm magas fajtáktól a 70cm magasságig választhatunk. A beporzó rovarok szintén kedvelik, virágzás után visszavágva másodvirágzásra számíthatunk. Tőlevélrózsával telel, könnyen nevelhető jó virágágyi évelő.

'Blauhügel' Ernst Pagels fajtája, angol nyelvterületeken 'Blue Hill' néven találni. Közepes termetű, másodvirágzásra hajlamos visszavágás után.