Teljes magasság (cm): | 110 |
---|---|
Lombmagasság (cm): | 60 |
Tőtávolság (cm): | 60 |
Darab / m2: | 3 |
Kiültetési javaslat: | I |
Felhasználási csoportok: | évelőágyba ültethető |
parasztkerti évelők |
Nemesítője Samuel Wissing - Roy G. Klehm (1964) A P. lactiflora x P. peregrina 'Otto Froebel' hibridje. AGM díjat nyert 1986-ban. Különleges lazacos-rózsaszínű féltelt virágai elnyílásban egyre sárgásabb árnyalatúak. A Paeonia nemzetség hosszú múltra tekint vissza. A görögök a gyógynövények királynőjének nevezték őket, a legkorábbi kínai dinasztiákban a Paeoniá-t a „virágok királyáként” tisztelték. A bazsarózsa botanikai nevét ( Paeonia ) Paeonról Aszklepiosz ( az orvostudomány görög istene ) tanítványáról kapta a nevét. Aszklépiosz Apolló fia ( a görög gyógyító isten ) Zeusz és Leto unokája. Paeon bazsarózsát talált az Olümposz lejtőin. Plútó megsérült a trójai csatában a Heraklésszal vívott harcban és Paeon a bazsrózsát használta Plútó sebeinek gyógyítására. Aszklépiosz annyira féltékeny lett Paeon sikerére, hogy elrendelte, öljék meg. Plútó viszont hálából Paeont gyönyörű virágokká változtatta, melyek sebeit gyógyították, így „született meg” a Paeonia. A Paeonia gyógyhatása A bazsarózsa gyökereit több mint 2 000 éve használják gyógyászati célokra. A gyökereket és a magvakat számos betegség kezelésére használták: mint például duzzanat csökkentésére, fájdalomcsillapítóként, epilepsziás rohamok megelőzésére és a menstruáicós vérzés szabályozására. Használták még a gyökereit nyugtatóként is. Gyógyító hatását a mai napig használják, de főleg a hagyományos kínai gyógyászatban, míg a nyugati orvostudomány alábecsülte a bazsarózsa gyógyító potenciálját. Egyéb felhasználása A középkori Angliában a fűszernövények nagyon drágák voltak, a bazsarózsa magjait használták az ételek ízesítésére is, gyökereit megfőzve azt főzelékként fogyasztották. A 19. században a Brit-szigeteken a bazsarózsa magvakból nyakláncot készítettek, szokás volt az is, hogy magjait elültették a kertben az ártó szellemek távoltartására. Oroszországban a Paeonia caucasica élénkvörös élénkvörös színanyagát a gyapjú, selyem, len festőanyagaként használták. Sok bazsarózsafajta kellemes illatát ma is a legexkluzívabb parfümök készítésére használják. Rendszertana Korábban a Paeonia nemzetséget a Ranunculaceae családba sorolták, de ma már önmaga alkot egy családot ( Paeoniaceae ). A növény az északi féltekén elterjedt, Észak-Amerikától Japánig. A legtöbb vadon élő faj a Földközi-tenger környékén és a Kaukázusban található. A Paeonia rendszertana nem egyszerű. Sok faj igen variábilis és így gyakran a változatokat alfajokba ( ssp. ) sorolták. Attól függően, hogy melyik osztályozási rendszert használjuk, 45 – 65 különböző faj tartozik a Paeonia nemzetségbe, a fás és lágyszárú bazsarózsák egyaránt. A Paeonia fajok nagyon változatosak mind magasságban, mind élőhelyben. Virágai a kék kivételével szinte minden színben előfordulnak. A Paeonia-k rendkívül szívós, hosszú életű növények. Jelenleg több, mint 5 000 Paeonia fajtát tartanak számon. Virágok színe A talaj típusa is szerepet játszik a virág színében, a kötöttebb ( agyagos ) talajon intenzívebb a virágok színe, mint a laza, homokos talajokon. A virágzási idő alatti hőmérséklet és napfénymennyiség is befolyásolja a színt. A nagyon meleg és napos idő világosabb virágszínt eredményez. Viráforma Hét fő virágformát különböztetünk meg:
|