A Dryopteris nemzetség igen nagy, világszerte 225 körüli faj tartozik hozzájuk, ezért változatosságának köszönhetően a dísznövények közt is elterjedtek különböző lombszínük vagy habitusuk miatt.
Neve a görög „drys” -tölgy és a „pteris” -páfrány szavakból tevődik össze, az északi féltekén elterjedt faj. Észak-Amerika, Európa, Kaukázus, Szibéria területein is megtalálható, lombos vagy tűlevelű erdők nyirkos aljnövényzetében él, tápanyagban gazdag laza talajokon. Síkságoktól közel 2000 méteres tengerszint feletti magasságig. Magyarországon is él, korábban az Athyrium filix-femina-t gondolták a nő ivarú példányoknak, innen a ’filix-mas’ elnevezés.
Középzöld lombja késő őszig megmarad, csak a tél folyamán szárad le, ezeket kora tavasszal el lehet távolítani a gyöktörzsről. Jellegzetesen pásztorbotszerűen kihajtó, rozettában álló levelei szárnyaltak, a levélszárnyak szeldeltek, a szárnyacskák fogas szélűek. Hosszuk 30-120cm, szélességük 30cm-ig terjed. A levélnyél szőrözöttsége kétféle, az egyik vékony, hajszerű, a másik merevebb. Szálas-szőrözött gyöktörzse tavasszal lándzsa alakú leveleket hoz jellegzetesen kibomló hajtásaiból.
Üde, tápdús, humuszban gazdag, savas vagy kissé meszes talajban is jól fejlődik, érdemes párás helyre ültetni, a pangó vizet mint más páfrányoknál is, kerüljük.
|