utolsó frissítés: 2024-06-19

Thymus x citriodorus

'Fragrantissimus Orange'

kakukkfű

  • Jellemzők
  • Több információ
  • Társítás
Virágzási idő I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
Virágszín rózsaszín
Lombszín: zöld
Fényigény:
Vízigény:
Talaj tápanyagtartalma: normál; alacsony
Teljes magasság (cm): 30
Lombmagasság (cm): 25
Tőtávolság (cm): 35
Darab / m2: 8-10
Kiültetési javaslat: I-II
Igények:
Talaj kémhatása: normál; mészkedvelő Talajtípus: normál kerti talaj; köves sziklás Télállóság: Z5
Felhasználás:
Felhasználási csoportok: sziklakertbe ültethető; támfalak és flórakosarak beültetése; edényes beültetésekhez; rózsákkal társítható évelők; fűszerkert
Kertstílusok évelői:
mediterrán kert
Élőhely:
A mediterrán régióból számos klasszikus fűszernövény ismert, ahogy a kakukkfű is. Elterjedésük valójában sokkal szélesebb, a 250 feletti fajszámmal büszkélkedő Thymus nemzetség szinte egész Európában és Eurázsiában elterjedt, Közel-Keleten és Észak-Afrikában szintén sok fajt találni. Észak-Amerika több részén szintén előfordulnak behurcolt fajaik.

A nemzetség neve görög eredetű, legtöbbször a "thymon"- „bátorság” vagy „áldozat” fordítással találkozni, lehetett a bátorság jelképe, ahogy áldozatok bemutatásakor használt aromás növény is. A római korban az erejük fokozására a katonák kaukkfüves fürdőt vettek, tartósító és fertőtlenítő hatása miatt balzsamozáshoz használt olajok, kenőcsök alkotóeleme. Mélyebbre ásva azonban a „thymos” egészen érdekes, sőt, ellentétes jelentéssel is bírhat. Sok helyen a harag, düh, kegyetlenség szinonimája, máshol a lélek állapota, ami bátorságot, lelkesedést, szenvedélyt, egyfajta élénk lelkierőt jelent, ami nélkülözhetetlen a nemes és bátor viselkedéshez. Az biztos, hogy évezredek történelmét kísérte végig, jelentősége és felhasználása vitathatatlan, még a 17. századból is ismert olyan receptből, aminek segítségével megláthatjuk a tündéreket.

Megjelenésükben fásodó szárú alacsony növekedésű vagy terülő félcserjék. Leveleik igen apróak, többé-kevésbé szőrözöttek, erősen aromásak. Ajakos virágaik kora nyártól nyílnak, általában rózsaszínes árnyalatokban, vagy fehér színnel. Magvai nagyon apróak, de egyes fajták képesek elvetni magukat. Sok ajakoshoz hasonlóan több fajtájukat értékes illóolajuk miatt termesztik, melyben nagy arányban a timol és a karvakrol található. A francia konyha egyik alapfűszere, de egész Európában közkedvelt. A népi gyógyászatban is szerepet kap, teája köhögéscsillapító, görcsoldó, étvágygerjesztő.
Fény és melegigényes, tipikus mediterrán növény. Teljes napfényen fejlődik igazán jól, jól tűri a szárazságot, de a kötött talajokat kerüljük. Ültetéskor kevés öntözéssel lehet segíteni a begyökeresedését, majd a lomb visszametszésével alakíthatjuk évről évre a töveket.

Az alacsony, terülő fajták jól mutatnak járólapok között, legtöbbjük kifejezetten sziklakertekbe való, de a fűszereskertekből vagy edényes összeültetésekből sem maradhatnak ki. Hasonló igényeik miatt rózsakertekben is használhatóak. Igénytelenségük folytán extenzív tetőkertekre, közterületekre is érdemes kipróbálni. Nem utolsó szempont, hogy virágzásuk nem csak illatos színes foltokat, akár összefüggő szőnyeget teremt a kertben, hanem erősen vonzzák a rovarokat is.
A 'Fragrantissimus Oramge' kissé szürkés lombú, érezhetően narancsos aromájú fajta. Halványrózsaszínen virágzik, párnás növekedésű, balkonládában is jól tartható. Virágzás után érdemes visszavágni.