- Botanikai neve a görög ’agape’ = szerelem és ’anthos’ = virág szavakból keletkezett.
- 1987-ben mutatták be a fajtát, mely a holland nemzetiségű Kees Duivenvoorde nemesítő munkájának első „gyümölcse” volt, a fajtanevet egy helyi orvosról kapta.
- Az alapfaj Dél-Afrikában él, főleg olyan területeken, ahol a tél száraz, a nyár pedig meleg és csapadékos, például a Limpopo folyó partvidéke ilyen.
- Az élénk kereskedelmi hajózás segítségével jutott el először Hollandiába majd Angliába a XVII. század végén, ahol azóta is folyamatos nemesítő munka folyik különleges fajták létrehozása érdekében. Így jöttek létre fehér, sötétkék és majdnem fekete virágú fajták, valamint csíkos levélzetűek.
- Az afrikai szerelemvirág – vagy kék liliom – a mi éghajlatunkon nem télálló, ezért elsősorban edényes kiültetésekhez javasolt. Dézsás növényként viszont egyedülálló díszértékkel bír, főleg a több éves, nagyméretű tövek örvendeztetnek meg igen sok virággal és hosszantartó virágzással.
- A kínálatunkban kapható fajták elveszítik lombjukat a tél folyamán, teleltetésükhöz világos, 5-10 °C közötti hőmérsékletű hely javasolt. Ilyenkor nem kell öntözni, hanem csak az első hajtások megjelenésével érdemes elkezdeni, április közepétől pedig fokozatosan szoktatni a direkt napfényhez.
- A lombhullató fajok -5 °C-ig télállóak, a vállalkozó kedvű kertbarátok megpróbálhatják a virágágyásban történő teleltetést, ami a mostanában tapasztalható meleg és csapadékmentes teleken sikeres is lehet. A túl sok téli csapadék viszont a rizómákat – gumós gyöktörzsét – tönkre teheti, elrohadhat.
- A dézsába vagy virágágyásba kiültetett tövek, napos, meleg helyet és bőséges öntözést kívánnak, a pangó vizet viszont kerüljük az edény alján. Folyamatos és magas tápanyagigényű növény, melyet bőséges virágzással és óriási virágfejekkel hálál meg. Tavasszal kiegyenlített tápanyagösszetételű NPK műtrágyával öntözhetjük, később emelni kell a K és P mennyiségét, mely a virágzást segíti elő.
- Tavasszal előtörő fényes zöld, szíj-szerű levelei önmagukban is mutatósak, majd június közepétől – ez fajtánként eltérő – előtörnek a hengeres virágzati szárak, melyek 80-100 cm magasra is kiemelkednek és a díszhagymákhoz hasonló burokból előbújnak a bimbók melyek félgömb vagy gömb alakú ernyős virágzatot alkotnak. Az egyes virágok tölcsér vagy kehely alakúak. A virágok formája alapján többféle csoportosítás is létezik.
- Kiváló vágott virág, ilyen céllal is folyik termesztése. Ha kerti díszként ültetjük akkor is ajánlott az elnyílott virágszárakat tőből eltávolítani, mert a magfejlesztés felesleges energiákat von el a növénytől, mely ilyenkor már a következő évi virágzáshoz gyűjti rizómájába a tartalék tápanyagokat, tehát elvirágzás után is adjunk tápanyagot a növénynek.
- A hűvösebb őszi időjárás és a fényszegényebb viszonyok hatására lombja lassan sárgulni kezd majd elpusztul, ilyenkor már le lehet vágni. Ekkor lehet bevinni a megfelelő teleltető helyre.
- Ha a növényünk nem hozna virágot akkor valószínűleg kevés napfényt kap vagy túl hűvös az időjárás, vagy nem volt megfelelő a téli pihenő számára, esetleg túl meleg helyen teleltettük.
|
