utolsó frissítés: 2024-04-16

Sempervivum

'Silberkarneol'

kövirózsa

  • Jellemzők
  • Több információ
  • Társítás
Virágzási idő I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
Virágszín rózsaszín
Lombszín: zöld
Fényigény:
Vízigény:
Talaj tápanyagtartalma: alacsony
Teljes magasság (cm): 15
Lombmagasság (cm): 5
Tőtávolság (cm): 20-25
Darab / m2: 16-25
Kiültetési javaslat: I
Igények:
Talaj kémhatása: normál Talajtípus: homokos; köves sziklás Télállóság: Z4
Felhasználás:
Felhasználási csoportok: sziklakertbe ültethető; extenzív tetőkert; támfalak és flórakosarak beültetése; edényes beültetésekhez
Kertstílusok évelői:
parasztkerti évelők; kavicskertek; modern (minimalista)
Élőhely:
Jellemzők: Konrad Näser (DE), 1981
A Sempervivum arachnoideum fajtája. Ez a keskeny és rövid levelű kövirózsa teljesen megváltoztatja a színét az év során. Nyár végén, ősszel és egész télen át zöld színű, tavasz elején kezd némi piros árnyalatot felvenni, egy ideig kéttónusú, majd a tavasz végén teljesen vörös lesz. aztán nyárra visszazöldül. Rozettái kicsik, 3-4 cm-esek. 
  • A nemzetség neve latin eredetű: semper – mindig, állandóan  és vivus – élő, eleven.
  • Szinte egész Európában őshonos, azon kívül Kisázsiában,  a Himaláján és Marokkóban is. Hazánkban a Sempervivum tectorum védett faj és a Villányi-hegységben él.
  • A Sempervivum nemzetség kb. 40 fajból és több ezer fajtából áll.
  • Hosszú életű, húsos levelű, tőlevélrózsát alkotó szukkulens növények, melyek sarjakkal szaporodnak.
  • Húsos leveleik általában kihegyesedő csúcsban végződnek, virágaik június-júliusban nyílnak. A virágzó rozetták a virágzás után elpusztulnak, de az indák végén sok sarjat hagynak maguk után párnát képezve a sziklán.
  • A kövirózsa rozettáinak színe évszakonként változik a hőmérséklet függvényében. Egy fotó nem tudja kifejezni a Sempervivum valós megjelenését.
  • Természetes élőhelyein is többnyire napos hegyoldalak szikláinak hasadékaiban telepszenek meg.
  • Szárazságtűrő, igénytelen növény, mely sziklás, törmelékes, sovány talajon is megél. Tűri a téli fagyokat, a pangó víz viszont ártalmas, mert gyökereit elrohasztja.
  • Az ókorban gyakran ültették a házak tetejére, mert azt tartották, hogy megvéd Zeusz (Jupiter) nyilaitól, a villámcsapásoktól. Ezért még most is sok helyen ültetik a házak tetejére.
  • Rozettája jó virágkötészeti alapanyag.
  • A kövirózsa leveléből kisajtolt zöldes folyadék kiváló gyulladás elleni szer. Huzat, fülfájás, fogfájás kezelésére alkalmas, a levével átitatott vattával dugaszolták be a fülüket éjszakára. Mellékhatása nincsen, de nem mindegyik kövirózsa gyógyhatású.
Sempervivum és Jovibarba összehasonlítása:
  • Első pillantásra csak megjegyezzük. – Aha, kövirózsa. (és egyébként ezt a magyar nevet használjuk mindkettőre – Priszter Szaniszló: Növényneveink).
  • A rozetták szintjén kicsi a különbség, azonban megemlíthető, hogy a Sempervivum sarjai általában erős indákkal kapaszkodnak „anyjukba” míg a Jovibarba-knál vagy nincsenek is sarjak ( Jovibarba heuffelii) vagy rendkívül rövid és nagyon törékeny (pl. Jovibarba globifera). Persze kivételek mindig akadnak.
  • A virág már nagyobb segítségünkre van a megkülönböztetésben, bár erre csak nyáron van lehetőségünk.
  • A Sempervivum virágának szirmai szélesre nyílnak, 10-15 keskeny sziromból állnak, a színük 80 %-ban vörös, rózsaszín, lila árnyalatú és csak 20 %-a sárga vagy krémfehér.
  • A Jovibarba virágainak csak 5 – 7 szirma van, a szirmok a tövüknél összeforrtak, ami sokkal zártabb megjelenést kölcsönöz a virágoknak, mint a Sempervivum virágai. A Jovibarba virágai csak krémfehér és világossárga színűek.