utolsó frissítés: 2024-10-15

Salvia nemorosa

'Mainacht'

ligeti zsálya

  • Cserépméret:
  • Állapot:
  • Jellemzők
  • Több információ
  • Társítás
Virágzási idő I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
Virágszín kék
Lombszín: zöld
Fényigény:
Vízigény:
Talaj tápanyagtartalma: normál; alacsony
Teljes magasság (cm): 60
Lombmagasság (cm): 30
Tőtávolság (cm): 35
Darab / m2: 7-9
Kiültetési javaslat: I-II
Igények:
Talaj kémhatása: normál; mészkedvelő Talajtípus: homokos; normál kerti talaj; köves sziklás Télállóság: Z5
Felhasználás:
Felhasználási csoportok: közterületekre ajánlott; rózsákkal társítható évelők; évelőágyba ültethető
Kertstílusok évelői:
parasztkerti évelők; prérikert; mediterrán kert; természetközeli kert (vadasan)
Élőhely:
A Salvia nemzetség jól ismert a dísznövények között, számos faja és talán számtalan fajtája használatos a világ minden táján, több közölük évszázadok, talán évezredek óta használt gyógynövény. A közel ezer taxont számláló genus a Lamiacea családra jellemző jegyeket hordozza: ajakos virág, jellemzően aromás lomb, négyélű szár, átellenes levélállás. Tagjai változatosak: lágyszárú évelők vagy egynyáriak, félcserjék, cserjék. A világ minden táján található képviselőjük, de különösen fajgazdag Közép-Amerikában és a mediterrán régiókban.

Felhasználásuk széleskörű: gyógyászati célra elsősorban a S. officinalis szárított leveleit, teáját, illóolaját használják, levele fűszernek is kiváló. Szintén étkezési céllal minden nagyobb üzletben lehet találni az úgynevezett „chia” magot, ez a Salvia hispanica termése. Ugyanakkor hagyományos népi felhasználását számos másik -számunkra ismeretlen- fajnál leírják indián törzseknél, őslakosoknál. Virágát vagy levelét különböző céllal teákba vagy ételek ízesítéséhez használták fel. Érdemes megemlíteni a S. divinorum-ot is, aminek levele pszichoaktív diterpéneket tartalmaz és hallucinációkat okoz.

Dísznövényként számos fajt használunk: nálunk egynyáriként használt a S. farinacea, de kedvelt évelők a S. nemorosa, S.officinalis, S. pratensis, S. verticillata, S. greggii, S. microphylla fajtái és a különböző hibridek. Az itteni klímán is honos fajok jól beilleszthetőek a hazai kertekbe, változatos színük és magasságuk sok alternatívát kínál a nagy kertektől a dézsás balkonnövényekig. Az alapfajok mellett már számtalan hibridet is nemesítenek, a trópusokról származó -így fagyérzékeny- változatai is népszerűek. A beporzó rovarok körében is népszerűek, nem csak illat, de beporzóbarát kertekbe is jó választás. Télen rendszerint tőlevélrózsával telelnek át a talajfelszín közelében.

S. nemorosa: Európán át Közép-Ázsiáig honos: félszáraz gyepek, parlagok, útszélek növénye. Elsődlegesen a napos helyeket kedveli, de félig napos üde helyeken is kiválóan megél. Jó ágyásnövény is, a kompakt 20-25cm magas fajtáktól a 70cm magasságig választhatunk. A beporzó rovarok szintén kedvelik, virágzás után visszavágva másodvirágzásra számíthatunk. Tőlevélrózsával telel, könnyen nevelhető jó virágágyi évelő.

'Mainacht': Karl Foerster 1960 fajtája, középmagas világoskék. Korai virágzású.