Az egész világon elterjedt, Magyarországon is őshonos páfrányfaj. Napfényes lomberdőkben, néha fák törzsén, kőfalakon és sziklákon fordul elő. Kúszó gyöktörzse a talaj felszínén helyezkedik el, rajta egyesével fejlődnek fényeszöld, áttelelő levelei. A levéllemez bőrnemű, merev, kopasz, teltzöld.
Félárnyékos, árnyékos fekvést, mérsékelten száraz, mészben szegény vályog vagy homoktalajon érzi jól magát. Begyökeresedés után jól tűri a szárazságot. Gyöktörzsével nem terjed agresszíven. Árnyas kőből rakott támfalak, sziklakertek szép növénye lehet, de árnyas évelőágyban is megállja helyét. Sekély gyöktörzse miatt lombos fák tányérjában szép árnyéki talajtakaró, akár zöldfalakba ültethető.
Tudományos neve görög eredetű, a ’poly’ -sok és a ’podos’ -lábak -ból tevődik össze, utalva az elágazó gyöktörzs terjedésére. A Polypodium nemzetség tagjainak gyöktörzse cukrot, gyantát, olajat és cseranyagokat tartalmaznak. Felhasználják likőrök, édességek ízesítésére, a népi gyógyászatban teáját étvágyjavítónak, köhögéscsillapítónak használták.
|