Eurázsiai, Szibériai elterjedésű, Magyarországon is sokfelé előforduló védett, tavaszi évelő lágyszárú. Története egészen a görög mitológiáig, szépségéről híres Adonishoz nyúlik vissza. (Érdemes megjegyezni, hogy Adonishoz egy másik nemzetség, a kökörcsinek botanikai neve is kötődik.) Aphrodité beleszeretett a megnyerő Adonisba, akit egy vadkan képében Apollón vagy Arész halálosan megsebesített. Aphrodité ezt meglátva nektárt szórt a kifolyó vérbe, ebből törékeny bíbor virágok nőttek, minek könnyű szirmait a szél elröpíti: ők a szellőrózsák.
Aphrodité utánament az alvilágba, de Perszephoné is beleszeretett, s nem akarta felengedni az ifjút. A vitát Zeusz döntése zárta: Adonisnak az év harmadában az alvilágban Perszephonéval, másik harmadában Aphroditéval a föld színén kell lennie, a maradék harmadban pedig saját döntése szerint, így ezt a harmadot is Aphroditéval töltötte. A szellőrózsák Adonishoz hasonlóan rizómájukkal télen a föld alatt húzódnak meg, s tavasszal bújnak elő virágaikkal, majd őszig látható lombjuk.
Aphrodité utánament az alvilágba, de Perszephoné is beleszeretett, s nem akarta felengedni az ifjút. A vitát Zeusz döntése zárta: Adonisnak az év harmadában az alvilágban Perszephonéval, másik harmadában Aphroditéval a föld színén kell lennie, a maradék harmadban pedig saját döntése szerint, így ezt a harmadot is Aphroditéval töltötte. Az erdei szellőrózsa rizómával télen a föld alatt húzódik meg, s tavasszal bújnak elő leveleik és virágaik, majd őszig látható lombjuk.
Hosszú életű, jó tavaszi virág, természetközeli kertek, évelőágyások mutatós növénye.
|