utolsó frissítés: 2024-03-19

Molinia arundinacea

'Transparent'

magas kékperje, széleslevelű kékperje

  • Cserépméret:
  • Állapot:
  • Jellemzők
  • Több információ
  • Társítás
Virágzási idő I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
Virágszín zöld
Lombszín: zöld
Fényigény:
Vízigény:
Talaj tápanyagtartalma: normál
Teljes magasság (cm): 200
Lombmagasság (cm): 90
Tőtávolság (cm): 50
Darab / m2: 3-5
Kiültetési javaslat: I-II
Igények:
Talaj kémhatása: normál Talajtípus: agyagos; homokos; normál kerti talaj Télállóság: Z5
Felhasználás:
Felhasználási csoportok: évelőágyba ültethető
Kertstílusok évelői:
természetközeli kert (vadasan); modern (minimalista)
Élőhely:
Jellemzők: Magasan a lomb fölé emelkedő vékony száron emelkedő bugái nevéhez híven szinte átlátszóvá teszik, ezért magssága ellenére bátran használható élénkebb színű évelők előterében is.

A genus neve egy chilei jezsuita misszionárius Juan Ignacio Molina nevéhez kötődik. Molina természettudományos érdeklődése és nyelvismerete segítette későbbi munkáit, elsők között foglalkozott a fajok fejlődésével, Darwin többször idézi a Fajok eredete- tehát az evolúcióról szóló írásában. Emlékét a botanikában a Molinia nemzetség őrzi, mindössze két fajt magába foglalva.

A kékperjék taxonómiai változatossága vitatott, a dísznövénytermesztésben a M. caerulea és M. arundinaceae neveket használják, utóbbi esetén a M. caerule subsp. arundinacea-vel is találkozni, bár botanikailag jelenleg csak a M. caerulea és a M. japonica hivatalos. Nyugat-Ázsia és Európa területein, Magyarországon is előfordulnak, Milkovics István több alfajt elkülönített, ezek morfológiailag kevésbé, inkább ploidia szinten térnek el.

Alsó szártagjai nagyon rövidek, a felsők viszont megnyúltak, így a bugák magasan kiemelkednek a tőből, az alul tömöttebben álló levelek fölé, laza virágzatot alkotva. Őszi aranysárga lombszínük díszítőértéke jelentős. A M. caerulea általánosságban alacsonyabb termetű, levelei keskenyebbek, a M. arundinacea magasabb, szélesebb levéllemezzel. Nem fagyérzékenyek, tavasszal lombjuk megújul. Magaskórósok, kiszáradó láprétek, erdőszegélyek növényei, ezért kissé üde helyekre érdemes ültetni napos-félárnyékos fekvéssel, kerülve, hogy a nyári forróság teljesen kiszárítsa a talaját.

A honlapra feltöltött fotók Piet Oudolf magánkertjében (Hummelo) készültek 2012-ben.